Cím: A cím egész jól leírja azt, amiről a történet szól.
Téma: One Direction + saját szereplős fanfiction, amiből
mostanában elég sok van, de ez az első, amit el is olvastam, úgyhogy az író
tudott nekem újat mutatni. Érdekes Jenny élete, nem éreztem azt, hogy nehezen
olvasom. A fiúk még nem bukkantak fel a történetben, csak említés szintjén, ami azért is jó, mert így nem a közepébe vágva kezdődik a történet, hanem megismerjük az előzményeket.
Felépítés: Az első fejezet nyugodtan mehetett volna még a
prológusba, hiszen a történet szempontjából nem visz minket előre, de fontos
információkat tartalmaz a főszereplő múltjából, és megtudjuk belőle, honnan
indul a cselekmény.
Bekezdések nincsenek a történet elején, de a későbbi
fejezetekben már igen, ez mindenképpen pozitív, hiszen a bekezdések használata
megkönnyíti az értelmezést, és segíti az olvasást, főleg, ha sokat olvasunk
egyszerre.
Kis negatívum: a betűtípus és a betűméret eltérő az egyes
fejezetekben. Egységesíteni kellene őket, mert kicsit zavaró.
A képek a történetet feldobják, segítik az elképzelést, jó
ötlet, hogy van a fejezetekben.
Cselekmény: Az az érzésem, hogy túl gyorsan történnek az
események. Két fejezetet nyugodtan össze lehetett volna vonni, vagy leírásokkal
bővíteni őket. Hiányolom nagyon a leírásokat,
mert azok is segítenek elképzelni a történetet, illetve lényegesen lassítanák a
cselekményt.
Maga a cselekmény egy szálon fut, jól követhető, nincsenek
benne felesleges dolgok, vagy sok visszautalás, ami nagyon jó. Könnyen
olvasható, és a fülemben szóló zene sem vonta el róla a figyelmemet, tehát
fenntartotta az érdeklődésemet végig, ami megint csak pozitív.
Nézőpont: Az elején egy szemszögből láthatjuk az
eseményeket, majd több is megjelenik. Sajnos a különböző szereplők személyisége
nem jön át így, ezért úgy gondolom, hogy jobb lenne, ha végig csak Jennyn
keresztül látnánk a történetet.
Stílus: Olyan érzésem volt, miközben olvastam, hogy egyes
fejezeteket esetleg telefonról vagy tabletről töltött fel az író, mivel egy-két
fejezetben nem volt szóköz a mondat vége és az új mondat eleje között. Erre
legközelebb jobban kellene ügyelni, mert nagyon egybefolyik így a szöveg, és
gyorsítja az amúgy is gyors cselekményt.
A nyelvtan jó, egy-két helyen hiányolom a vesszőket, meg
néhol egybeírás-különírás problémával is találkoztam, de ezen kívül tényleg
nagyon jó a nyelvtan. A szókincs is tetszik, nincsenek ismétlések a
történetben, úgyhogy dicséret jár érte.
Leírás: Fentebb említettem, hogy sajnos nem sok van benne. Mindenképpen kellene bele írni, hogy színesítse a cselekményt, segítsen elképzelni a történéseket, és igazán a leírásoknál lehet az író stílusát megfigyelni. Ebben segítséget tud nyújtani sok olvasás, illetve fórumos szerepjáték.
Szereplők: Úgy érzem, hogy a szereplőket nem nagyon sikerült
kidolgozni, a személyiségük még nem bontakozott ki előttem, hátha majd a
későbbi fejezetekben. Picivel lehetne írni többet a lelki világukról, arról, hogy miket szeretnek, illetve lehetne árnyalni a reakcióikat egy-egy helyzetre. Ez mindenképpen segítene, hogy jobban megismerjük őket, tudjunk velük azonosulni.
Összegzés: Összességében érdekes a történet, tovább
olvasnám, ha felkerülnek majd a további fejezetek. Külön tetszik, hogy Emily
számára az egyik fiú nem mint sztár, hanem mint gyerekkori barát jelenik meg.
Ajánlanám azoknak, akik szeretik a One Directiont, vagy ha nem ismerik (mint
én), de nincs mit olvasniuk, akkor ez pont megfelelő, mert viszonylag rövid,
könnyen követhető, és szórakoztató.